Kolozs megye

 
Magyarlóna cimere
Tejbemérés Magyrlóna
Kis Manyi kiállítás, emléktábla
Tordai Sóbánya
Tordai Sóbánya

KAPCSOLAT:
ilona_jasko@yahoo.com
Magyarlóna (Luna De Sus)
Mobil: +40 743 965.551
Skype: Jaskó Enikő
My status

szekelyszallas logo
Székelyföldi Szálláskereső | Erdély
 
 
Cazare hoteluri pensiuni
Cazare Luna de Sus

Kolozs megye

kolozs-megye-cimere.jpg Erdélyi szállás , Erdélyi szállások , Kolozs megye

 

Fekvése

Románia észak-nyugati részén helyezkedik el. Megyeszékhelye Kolozsvár (310 243 lakos). Határmegyéi: Bihar megye nyugaton, Maros megye és Beszterce-Naszód megye keleten, Szilágy megye és Máramaros megye északon és Fehér megye délen.A teljes terület 6674 km². Területének 1/3-a hegyvidék a megye dél-nyugati részén – Gyalui-havasok (Erdélyi-középhegység) 1800 méternél magasabb csúcsokkal. A legfontosabb folyók a Kis-Szamos, az Aranyos és a Sebes-Körös.

Népesség

Kolozs megye népességének változása (a megye mai területére számítva):Erdélyi szállás , Erdélyi szállások , Kolozs megye

2007-ben a megye lakossága 692 316 fĂľ, a népsĂťrĂťség 103,7 fĂľ/km². A legutóbbi (2002-es) népszámlálás szerint a megye nemzetiségei: román (79,4%), magyar (17,4%), cigány (2,8%). A Mócvidék, a MezĂľség egy része, a DéstĂľl, Szamosújvártól nyugatra esĂľ vidék dominánsan román többségĂť. A MezĂľségben, Kalotaszegen, illetve Aranyosszéken több magyar domináns lakosságú sziget lelhetĂľ fel. Például a MezĂľség területén Szék, Vajdakamarás, Magyarszovát. A városok román többségĂťek, ám minden városban életképes magyar közösség él, és csupán Aranyosgyéresen nem éri el az arányuk a 10%-ot. A városok közül a legnagyobb arányban magyarok Bánffyhunyadon élnek, itt a lakosság 32,49%-át teszik ki

 

Kolozs vármegye

kolozs-varmegye-cimere.jpg Erdélyi szállás , Erdélyi szállások , Kolozs megye

 

Kolozs vármegye (románul: Comitatul Cluj, németül: Klausen) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Jelenleg Románia része.

A vármegye területe mindenhol dombság-hegység volt.. Nyugaton a Bihari-hegység, délen a Gyalui-havasok, északon a Meszes-hegység, keleten pedig a MezĂľség nevü dombvidék volt található. Legfontosabb folyói a Kis-Szamos, a Meleg-Szamos, a Hideg-Szamos, valamint a Sebes-KĂľrös voltak. Északról Szilágy, Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék, keleten Maros-Torda vármegye, délen Maros-Torda és Torda-Aranyos vármegyék határolták.

Kolozs vármegye a 11. században alakult. Az ország 1541-es három részre szakadása után a vármegye területe az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. A kuruc szabadságharcban a vármegye teljes területét a kurucok foglalták el. Az 1918-tól Románia része. A II. világháború elĂľtt a vármegye területének nagy része rövid idĂľre visszakerült Magyarországhoz, ám 1944-tĂľl újra Románia része. A kommunista idĂľszakban a betelepítések miatt teljesen megváltozott a terület nemzetiségi összetétele. A vármegye területének legnagyobb része a romániai Kolozs megye területével egyezik, ám csatoltak Maros megye, Szilágy megye és Beszterce-Naszód megye területéhez is.

Lakosság

1910-ben a vármegyének 286.687 lakosa volt, ebbĂľl:

161.279 (56%) román

111.439 (40%) magyar

8.386 (3%) német

A vármegye kilenc járásra volt felosztva:

- Bánffyhunyadi járás, székhelye Bánffyhunyad

- Gyalui járás, székhelye Gyalu

- Hídalmási járás, székhelye Hídalmás

- Kolozsvári járás, székhelye Kolozsvár (törvényhatósági jógú város)

- MezĂľörményesi járás, székhelye MezĂľörményes

- Mocsi járás, székhelye Mocs

- Nádasmenti járás, székhelye Kolozsvár (törvényhatósági jógú város)

- Nagysármási járás, székhelye Nagysármás

- Tekei járás, székhelye Teke

 

Kolozs vármegye domborzati térképe

kolozs-varmegye-domborzati-terkepe.jpg Erdélyi szállás , Erdélyi szállások , Kolozs megye

 

2011 © balintgazda.ro | created by Lokopi Web