Kolozsvár

 
Magyarlna cimere
Tejbemrs Magyrlna
Kis Manyi killts, emlktbla
Tordai Sbnya
Tordai Sbnya

KAPCSOLAT:
ilona_jasko@yahoo.com
Magyarlna (Luna De Sus)
Mobil: +40 743 965.551
Skype: Jask Enik
My status

szekelyszallas logo
Szkelyfldi Szllskeres | Erdly
 
 
Cazare hoteluri pensiuni
Cazare Luna de Sus

  

Népesség 309 300 fõ (2008)

Magyar lakosság 60 287 (2002)

Nevének eredete

    A név latin melléknévként (Clusiensis) (a.m. körülzárt?) már 1177-ben felbukkant írásos formában. Fõnévként az elsõ említése 1213-ból maradt fent: de castro Clus. A magyar Kulusuar elsõ ismert elõfordulása 1257-es. A Kolos elõtag az eredeti Clus-ból fejlõdött ki. Nem csak Kolozsvár nevében jelenik meg, hanem elõfordul Vas és Zala megyében is. Egy mára már túlhaladott álláspont szerint a Clus a latin clausa szóból alakult, tehát a város neve „dombokkal körülvett zárt terület” lenne. Ezt a nézetet a hangtani átalakulások szabályszerûségei nem támasztják alá. Másik vélemény szerint a felnémet klus (= hegyszoros, hegyi patak vizét felduzzasztó zsilip, gát) szóból átvett szláv kluzs-ból való, melynek ugyanaz a jelentése. A nyelvészet mai álláspontja szerint a helynév személynévbõl származik, abban azonban nincs egyetértés, hogy az eredet a német Nikolaus, a szláv Miklus vagy az Árpád-kori magyar Miklus lenne.

    Régi latin neve, a Napoca vitatott feltételezések szerint dák nemzetségnév lehetett. 1974-ben, az egykori Napoca római municípiumi rangra való emelésének 1850. évfordulója tiszteletére illesztették nevéhez a Napoca utótagot.

    Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul Claudiopolis, erdélyi szász nyelven Kleusenburch) város Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentõsebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Bukarest és Jászvásár után Románia harmadik legnépesebb városa volt. Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsõfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.

    Egyike volt annak a hét erõdített városnak, amelyekrõl Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülõvárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsõjeként. Számos mûemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, elõtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.

    A 179,5 km² területû város Kolozs megye székhelye. Nagyváradtól 152 km-re délkeletre a történelmi Erdély szívében, az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti területen helyezkedik el. A Kis-Szamos és a Nádas-patak völgyében található, de egyes városnegyedei átnyúlnak a szomszédos patakok (Kajántó-patak, Borháncs-patak) völgyébe is. Három oldalról dombok veszik körül, amelyeknek magassága 500 és 825 méter között van. Délkelet irányában a 825 méter magas Feleki-domb északi lejtõjére kapaszkodik, tõle keletre a Szamos-fennsík húzódik. Észak felé a legmagasabb dombok a Lomb-tetõ (684 méter) és a Csiga-domb (617 m). Nyugat felé a Hója-domb (506 m) és a Gorbó-domb (570 m) helyezkedik el. Egykor a városon kívül volt a Kálvária-domb és a Fellegvár is, de ezek ma már a város belterületének számítanak.

Története

     A város területén a legrégibb leletek a középsõ paleolitikumból származnak. Az ásatások tanúsága szerint folyamatosan lakott volt a neolitikum, bronzkor, vaskor idején is. Az ókorban a római birodalom része volt a város helyén álló Napoca, melyet Traianus császár alapított, majd 124-ben Hadrianus császár municípium rangra emelte. A 3. században Észak-Dacia székhelyévé vált, Marcus Aureliustól colonia rangot kapott, de 271-ben a rómaiak kiürítették.

     Hét és fél évszázaddal késõbb Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Maga a város a 11. század elsõ felében alakult ki. Vára a mai belváros északnyugati részén volt, egyik tornya máig megmaradt. Ez idõ tájt alapította Szent László király a kolozsmonostori apátságot is. 

     A Szabók bástyája, a megmaradt várfallal1241-ben a tatárok ezt a várost is feldúlták, így a lakosságot pótolandó 1272-ben V. István szászokat telepített ide. Zsigmond király elrendelte a település megerõsítését, majd 1405-ben szabad királyi várossá tette. A megerõsítések ellenére 1437-ben Budai Nagy Antal parasztserege elfoglalta Kolozsvárt, de december 10–14-én a szintén itt zajló döntõ ütközetben leverték a felkelést, s visszafoglalták a várost.

     A 15. században a város lakossága felerészben magyar, felerészben szász volt. Ezt tanúsítja Szilágyi Mihály 1458-ból fennmaradt rendelete, amely szerint a város vezetõségét (centumvirátus) ötven magyar és ötven szász alkotta, a bírót pedig a két nemzet évenként felváltva adta. Ebben az idõben a városlakók nagy része kézmûves volt, akik céhekbe szervezõdtek. Kialakult egy számban nem nagy, de erõs kereskedõréteg is, amely különbözõ kiváltságokat harcolt ki magának.

     Az 1468-ben a Hunyadi Mátyás elleni felkelés vezetõit a fõtéren végezték ki 1468. január 19-én. Városfala 1470-ben készült el. 1514-ben a Lõrinc pap vezette parasztsereg itt szenvedett vereséget a nemesi hadaktól, Lõrinc papot pedig a fõtéren égették meg.

     Az önálló Erdélyi Fejedelemség kora egyben Kolozsvár fellendülését is jelentette - ebbõl az idõszakból származik a Kincses Kolozsvár megnevezés. Noha a székváros Gyulafehérvár volt, Kolozsvár több országos jelentõségû esemény színhelye lett: 1551-ben itt adta át a koronát Izabella királyné Castaldo tábornoknak. 1575-ben a fõtéren végeztette ki Báthory István az elfogott trónkövetelõket. Itt választották fejedelemmé Bethlen Gábort és I. Rákóczi Györgyöt. 1585-ben itt alapította Báthori István Erdély elsõ egyetemét, amelyet a jezsuiták vezettek. Itt fejeztette le Báthory Zsigmond fejedelem 1594. augusztus 31-én a lázadó nemeseket. A fejedelemség fennállása alatt összesen 37 országgyûlést tartottak Kolozsvárott. 

     A várfal maradványaAz 1623. június 18-án Kolozsvárott kelt oklevelével Bethlen Gábor engedélyezte a zsidók letelepedését, szabad kereskedését és vallásgyakorlását Erdélyben, s a szokásos zsidójel viselésétõl is mentesítette õket.

     Bethlen Gábor építtette újjá a nevét viselõ délkeleti sarokbástyát és a Szent Mihály-székesegyházat. I. Rákóczi György javíttatta ki a várfalakat és a bástyákat. 1661. szeptember 15. és 17. között Kemény János, 1662-ben I. Apafi Mihály ostromolta. 1687. október 18-án ellenállás nélkül adta meg magát a császáriaknak. Csak 1790-ben lett ismét Erdély fõvárosa.

     1792 decemberében a Belsõ Szén (Jókai, ma Napoca) utcai Rhédey-ház tánctermében tartotta elsõ elõadását az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság. 1803. július 13-án öt fõúr a Farkas utcában kettõs telket vásárolt a Református Kollégiumtól állandó színház építésére, a telket átadták a „theatralis comissió”-nak. 1821. március 12-én nyitották meg a gyûjtésbõl épülõ Farkas (ma Kogãlniceanu) utcai kõszínházat, a legelsõ magyar színházépületet.1822. december 26-án itt mutatták be az elsõ magyar operát, Ruzitska József mûvét, a Béla futását.

     1827. december 31-én este a város piacán és fõbb utcáin 247 lámpással elkezdõdött a közvilágítás.1907-ben már 218 utcában 1416 villanyégõ volt.

     1848. május 29-én itt mondták ki az uniót Magyarország és Erdély között. 1894. május 17. és 25. között itt folyt a Memorandum-per a Román Nemzeti Párt vezetõi ellen, akiket több évi börtönnel sújtottak, pártjukat pedig június 18-án betiltották. 

    Fadrusz János szobra Mátyás királyról a város fõterénA kiegyezést követõen a város ismét a gazdasági fellendülés korszakát élte. Sorra alakultak az ipari cégek, így többek között a papírgyár, a téglagyár, a vasgyár, a villamosmûvek, a szeszgyár, a bõrgyár és a gyufagyár. A 20. század elején már 17 hitelintézet állt a vállalkozók rendelkezésére.

     1910-ben 60 808 lakosából 50 704 Magyar, 7562 román, 1676 német, 371 cigány és 107 szlovák volt. 1918-ban elfoglalták a románok, 1940. augusztus 30-tól kezdve viszont a II. bécsi döntés értelmében ismét Magyarországhoz került. 1940. Szeptember 11-én a magyar csapatok bevonulnak Kolozsvárra. 1944. március 27-én a német csapatok bevonultak Kolozsvárra.

     1944. május 3-án elkezdõdött a városban a zsidók (több mint 16 000 személy) gettóba gyûjtése. 1944. május 18-án Márton Áron római katolikus püspök a fõtéri templomban mondott szentbeszédében megdöbbenését fejezte ki a zsidóellenes intézkedések miatt, május 22-én pedig levélben szólította fel a miniszterelnököt, a belügyminisztert, a fõispáni hivatalt és a rendõrkapitányságot, hogy akadályozzák meg a zsidók elhurcolását. 1944. május 25-tõl kezdve hat vonatszerelvénnyel szállították német haláltáborba a kolozsvári gettóba gyûjtött zsidókat.

    1944. június 2-án a vasútállomást bombatámadás érte. Az esemény következtében több százan haltak meg, többek között egy vöröskeresztes jelzésû sebesültszállító vonatot is telitalálat ért. 1944. október 10-én a magyar csapatok feladták Kolozsvárt, s másnap a Malinovszkij marsall vezette szovjet-ukrán csapatok bevonultak oda. 1944. október 12-tõl 1945. március 13-ig Kolozsvár – Észak-Erdéllyel együtt – szovjet fennhatóság alatt autonóm helyzetbe került, a román közigazgatás március közepén vette át. A második világháború utáni kommunista rendszer várospolitikáját az erõteljes iparosítás jellemezte. Ebben az idõszakban létesült a Carbochim köszörûkõgyár, a Tehnofrig hûtõgépgyár, illetve a Nehézgépgyár. Ezzel párhuzamosan, a bõvülõ lakosság számára új lakótelepek épültek a város peremén: Monostor, Donát, Györgyfalvi, Mãrãºti, Hajnal. Mivel a II. világháború után is egy rövid ideig a lakosság legnagyobb részét magyarok tették ki, rengeteg román családot telepítettek be Kolozsvárra, legtöbbet Moldova területérõl, de más vidékekrõl is (így például az Erdélyi-érchegységbõl), így teljesen megváltoztatva a város nemzetiségi arculatát.

Lakossága A 2002-es népszámlálási adatok szerint Kolozsvár lakossága 317 953 fõ volt.Ezzel Románia 3. legnagyobb városa volt, csupán Bukarest (1 926 334 fõ) illetve Jászvásár (320 888) [elõzte meg. A 2007. januári adatok szerint lakossága csökkent ugyan (311 400 fõ), azonban ezzel a második helyre került. A különbség azonban olyan kicsi Jászvásárhoz képest, hogy 2007. júliusi adatok szerint ismét megfordult a rangsor.

Marosvásárhely után Kolozsvárott él a legnagyobb létszámú magyar közösség Romániában: 60 287 fõ (2002-ben, ami 19%-os, 14 000 fõs csökkenést jelent 1992-hez képest). Ez a 60 000-es közösség képezi a város 18,96%-át. A lakosság növekedése és ezen belül a magyarok arányának váltakozása

ÉvKolozsvár lakosságaRomán lakosság számaMagyar lakosság száma
1890 37 184 5637 29 396 (79%)
1910 62 733 8886 51 192 (82%)
1920 85 509 29 644 42 168 (49%)
1930 103 840 34 029 48 271 (46%)
1941 110 956 10 029 97 698 (88%)
1948 117 915 47 321 67 977 (58%)
1956 154 723 74 623 77 839 (50%)
1966 185 663 105 185 78 520 (42%)
1977 262 858 173 003 86 215 (33%)
1992 328 602 248 572 74 871 (23%)
2002 317 593 252 433 60 987 (19%)


Kolozsvár látnivaló

 - Kolozsmonostori apátság, más néven Kálvária-templom

- A gótikus Szent Mihály-templom Erdély egyik fõ kultikus helye, számos nagy történelmi esemény helyszíne.

- Mátyás király szülõháza

- Fadrusz János Mátyás király emlékmûve az egyik legszebb magyar lovasszobor.

- A gótikus stílusban épült Farkas utcai református templom, elõtte a Kolozsvári testvérek Szent György lovasszobrának másolata.

- Az 1774-1775 között épült Bánffy-palota az erdélyi barokk építészet egyik legjelentõsebb mûemléke, jelenleg Szépmûvészeti Múzeum.

- A Házsongárdi temetõben nyugszanak az erdélyi közélet és mûvészet nagyjai.

- A piarista templom õrzi a Szûzanya kegyképét.

- A középkori vár egyik bástyája, a Szabók bástyája ma is áll.

- A klasszikus stílusban épült alsóvárosi református templom, ismert nevén a „kétágú templom”

- A Fellegvárról szép kilátás nyílik az egész városra.

- A Sétatér a 19. század végén létesült park.

-A botanikus kert 14 hektárnyi területén több tízezer növény található.

- A Kós Károly által tervezett „kakasos templom” a nemzeti szecessziós stílus példája.

- A Farkas utcai református templom és a 450 éves Református Kollégium

56balintgazda.ro-11
57balintgazda.ro-11
58balintgazda.ro-11
2011 © balintgazda.ro | created by Lokopi Web