MagyarlĂłna

 
Magyarlóna cimere
Tejbemérés Magyrlóna
Kis Manyi kiállítás, emléktábla
Tordai Sóbánya
Tordai Sóbánya

KAPCSOLAT:
ilona_jasko@yahoo.com
Magyarlóna (Luna De Sus)
Mobil: +40 743 965.551
Skype: Jaskó Enikő
My status

szekelyszallas logo
Székelyföldi Szálláskereső | Erdély
 
 
Cazare hoteluri pensiuni
Cazare Luna de Sus

 

MAGYARLÓNA teljes leírását innen letöltheted...


Magyarlóna (1899-ig Szászlóna, románul Luna de Sus, németül Deutschdorf) falu Romániában Kolozs megyében.

Története

1332-ben Lona néven említik elĂľször. A falunak 14. századi gótikus református temploma van, mennyezetén 120 színes festett kazettával. 1910-ben 1673, többségben magyar lakosa volt, jelentĂľs román kisebbséggel. A trianoni békeszerzĂľdésig Kolozs vármegye Gyalui járásához tartozott.

 - Népesség: 2002 évi Adat
 - Népesség 2058 fĂľ
 - Magyar lakosság 1268

Híres emberek

Itt született 1911. március 12-én Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színmĂťvésznĂľ

Magyarlóna cimere:

magyalona cimer





   A Kolozs megyei Magyarlóna (Ăľsi nevén Szászlóna) Kalotaszeg peremén, újabban az úgynevezett "átmeneti vidéken" elterülĂľ falu, Kolozsvártól nyugatra, mintegy 12-13 km-re fekszik, a Nagyvárad és Kolozsvár közötti nemzetközi mĂťút közvetlen közelében, a Gyalui-havasok dombos aljában. 

    Templomunk építésének idejérĂľl pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt viszont írásos emlékek bizonyítják hogy a XIV. század elején Lóna egyházas hely volt (tehát templommal rendelkezett), és az 1332-35 közötti évekbĂľl ismeretes a lónai pap neve is, aki János nevĂť plébános volt. Minden valószínĂťség szerint az elsĂľ lónai templom a tatárjárás pusztitásai után épülhetett fel, a XIII. század második felében (inkább a század végén), amikor már szász telepesek is laktak Lónán. 

    Ezt a templomot késĂľbb bĂľvítették és alakították, melynek meglévĂľ egyes részletei 600 éves múltra tekintenek vissza. Templomunk, mely a falu központját uralja, "hagymás", barokkos stílusú tornyával messzirĂľl magára vonja a figyelmet. A lónai templom hajója 16,50 m hosszú és 8 méter széles. Kissé görbe északi fele olyan hatást gyakorol a szemlélĂľre, mintha itt egy régi félköríves stílusú templom falait toldották volna ki. Mostani félköríves ablakai csak nagyon, késĂľi átalakítások emlékei. Ugyanúgy, a szentély elsĂľ, déli fekvésĂť ablaka sem eredeti. Ellenben a második és a nyolcszög három oldalából alakult szentélyzáródás déli ablakai megĂľrizték eredeti keskeny, csúcsíves (gótikus) formájukat és egyszerĂť díszítésüket. A szentélyzáródás tágasabb keleti ablaka a XV. sz. közepére (Hunyadi János korára) jellemzĂľ méreteket és díszítést mutat. A templom déli ajtója eredeti alakjában maradt meg. Ez és a diadalív a XIV: sz. végének és a XV. sz. legelejének nagyon egyszerĂť, szinte "szegényes" gótikus ízlésĂť értékes emlékei. A szentély eredetileg boltozatos volt, a kĂľlábait keresztvirágok fejezhették be. Templomunk tornya jóval késĂľbb, csak a XIX. sz. legelején (1802-ben) épült. A régmúlt idĂľkben itt is fatorony vagy harangláb állhatott, éppen úgy mint, mint sok más erdélyi templom mellet. Templomunk nagyharangját tiszteletre méltó elĂľdeink (magyarok és szászok) Mátyás Király uralkodása idején öntötték, 1482-ben. Ezen a harangon, amely századunk második negyedében megrepedt és ezáltal elveszítette eredeti hangját, a következĂľ latin felirat volt: "Cristus. rex. venit. in. pace. deus. homo. factus. est. anno.Domini.MCCCC811." (Magyar fordításban: "Krisztus király eljött békében, az Isten emberré lett. Az Úrnak MCCCC811.-1482.-évében."). A felirat egyik érdekessége, hogy benne a római és arab számjegyek vegyesen fordulnak elĂľ. Sajnos, ezt az Ăľsi harangot 1950-es évek folyamán újraöntötték, szerencsére 500 éves "elĂľdje" anyagából és annak pontos mintájára. E "megújított" nagyharang mellet templomunk tornyában 2 kisebb, illetve közepes nagyságú harang is található, melyek századunk elsĂľ felében készültek, egyik 1928-ban, a másik meg 1938-ban, mindkettĂľ a hívek nemes közadakozásából. A lónai templom jelenlegi orgonája 1826-ban készült Nagyváradon, ahonnan Jáger István kurátor szállította haza, szekerén (140 km távolságról).
Igen értékesek és mĂťvészettörténeti szempontból is elismertek azok a munkák, amelyek a XVIII. sz. közepén valósultak meg Umling LĂľrincz híres szász, festĂľ-asztalos tevékenysége nyomán, templomunkban. Ez a templomfestĂľ asztalos 1740-ben került Kolozsvárra SzászkézdrĂľl, és hosszú évtizedeken keresztül, eleinte egy-egy segéddel, késĂľbb két fiával számos kalotaszegi és néhány, volt Szolnok-Doboka megyei református templom belsĂľ (fa) díszítését végezte. Templomunk kazettás festett famennyezetét (8x 15 táblás mennyezet), "legény"- karzatát, karzatfeljáróját, barokk szószékkoronáját, a padokat és padelĂľkét Umling LĂľrincz alkotó erejének fénykorában készítette és festette. A hatalmas kazettás mennyezet (leszámítva a széles szegélyezĂľ táblákat) szinte mindegyik darabja változatos virágmintáival és formagazdagságával, a karzatfeljáró gazdagon díszített lombozatos virágmintáival, a barokk szószékkorona szép, magyaros mintáival nagymértékben emelik a lónai templom belsĂľ díszítését, és ugyanakkor dicsérik Umling LĂľrincz mĂťvészi munkásságát. E nagyon változatos késĂľ-reneszánsz és barokk ízlésĂť gazdag és változatos virágminták érdekes színezésükkel is csodálatos hangulatot teremtenek. Umling LĂľrincz a lónai templom szószékkoronáját 1750-ben, a nagyméretĂť mennyezetet, karzatot, karzatfeljárót, padokat és padelĂľkét 1752-ben festette. De említsük meg név szerint is azokat a lónai egyházi vezetĂľket, akiknek idejében megvalósult a mĂťvészi munka, és amelyrĂľl a festett famennyezet egyik feliratos táblája tanúskodik: Baczoni Incze Sámuel prédikátor, Krasznai István kurátor, és Ifjú Király Márton egyházfi.

    Õsi, 600 éves templomunk, amely az elmúlt századok viharaiban sokszor nagy anyagi károkat szenvedett, minden alkalommal megújult a hívek áldozatvállalása nyomán. Talán a legnagyobb pusztításnak akkor volt kitéve, amikor 1660. május 22-én, éppen Lóna és Szászfenes határában zajlott le a II. Rákoczi György erdélyi fejedelem vesztes csatája az Erdélybe betört török-tatár hadak ellen. Akkor sebesült meg a fejedelem is, oly súlyosan, hogy nemsokára (1660. jún. 7-én) Váradon bele is halt sérüléseibe. E csata nyomán az ellenség nagy pusztítást vitt véghez Lónán is: felperzselte a falut, nem kímélvén a templomot sem. ValószínĂť, hogy akkor semmisült meg templomunk gótikus boltozata i, melynek pótlására késĂľbb (a háborús pusztítások kiheverés után) már csak famennyezet került. 

    Népünk minden idĂľkben képes volt áldozatot vállalni templomáért. Tette ezt a múltban, a közelmúltban és teszi a jelenben is.

    Hófehérre meszelt, számunkra oly kedves mĂťemléktemplomunk falunk központjában, boldog és ínséges idĂľkben "erĂľs várunk" volt, és az lesz számunkra és kissé megfogyatkozott utódaink számára, a jövĂľben is. Több mint 1300 lónai református testvérünk szeretettel és hittel ragaszkodik Ăľsi templomához.


2.(Forrás: Léstyán Ferenc - Megszentelt kövek)



- 1298-ban villa Louna néven jelentkezik az oklevelekben. 
- 1332-ben és 1519-ben Lona, 1652-ben Szász Lona a neve.
- 1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 20 banálist fizet, majd 40 új banálist és 40 dénárt, 1333-ban 7 garast.
- 1288-ban Mikud bán Péter püspöknek adja birtokul a szomszéd Garab-kolostort patronátusi jogával együtt.
- Egy 1519. évi oklevél szerint is: possesio episcopalis.
- A korai püspöki patronátus és az ásatások alapján joggal teszik a templom eredetét az 1300-as évek elejére. Ezt erĂľsíti meg a helyi hagyomány és erre utaló egykori, 1652-bĂľl való elsĂľ neve (szász), ami arra utal, hogy szász telepütés volt. Ennek ideje pedig ezen a tájon legkésĂľbb a tatárjárás elĂľtt lehetett. A XVII. századtól magyarosodnak el a szászok.

    A templom mai formája gótikus, bár görbe északi falai egy régi, félköröves ízlésĂť templom falaira utalnak. Szentélye tiszta gótikus stílust képvisel: a nyolcszög három oldalával záródik, és két ablaka megtartotta régi keskeny csúcsíves formáit és egyszerĂť körácsait. A hajó ablakai félkörívesek, de ezt a késĂľbbi átalakításnak köszönheti. Csúcsíves a diadalív és az eredeti alakjában megmaradt déli kapu is. A diadalív mellett megmaradt egyetlen csonka vállkĂľ és a szentélyzáródás északi támpillére azt árulja el, hogy a szentély eredetileg boltozatos volt.

    Jeles értéke a templomnak a hajót egész hosszában és szélességében fedĂľ kazettás mennyezet 120 kazettája, melybĂľl 42 keretdíszítéses, mértani mintákkal, a többi, különösen 72, gazdag virágdíszes változatosságot mutat, közöttük gyengén sikerült állat- és emberalakok bibliai képeivel. Egyik kazetta felirata korát is jelzi: 1752, diebus Augusti. A legénykarzat feliratából szerzĂľjét is ismerjük: Laurentius Umling artifex Claudiacus. Anno Domini 1752, Diebus Augusti. Tornya új, a XIX. századból. Elödje fatorony volt. Ma is meglévĂľ harangjának korát felirata jelzi: Cristus, rex. venit. in pace. deus. homo. factus. est. anno Domini MCCCC8II. A középkori tiszta katolikus falu a reformációig elveszíti szász jellegét és a reformáció során ezért nem marad lutheránus, hanem tovább lép és református lesz, templomával együtt. A XVIII. században református anyaegyház és e század elején is az.

2011 © balintgazda.ro | created by Lokopi Web